Az emberi természetről
Ne hisztizz, csak higyj!
„Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. 22Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka” (1Mózes 8,21-22)
Noé engedelmessége életet adott neki és családjának, Isten pedig újat kezdett az emberiséggel. Azzal az emberiséggel, amely cseppet sem lett jobb, ahogyan Ő maga is megállapítja, de amelynek nagy ígéretet tesz.
Nézzük meg alaposan a 22. verset és vessük ezt össze mindennapi tapasztalatainkkal, a hírekkel, híradásokkal. Vajon, igaz-e, amit ott az Úr magában gondolt és elhatározott?
Keresztyénként új földet és új eget várunk, de ígéretünk van ara, hogy amíg ez a föld van, addig a benne teremtett törvények, természeti szabályok megmaradnak. Olyan alapvetőek is, mint a nappal és az éjszaka, de olyan már koránt sem magától értetődőek is, mint vetés és az aratás. Tapasztalatunk azonban az, hogy nemcsak a hírekben, de a saját életünkben is jelen van egy olyanfajta természeti káosz, válság, amely ellentmondani látszik Isten igéjének. Amikor hallunk leomló jéghegyekről, jegesmedvékről, akiknek eltűnik az élőhelyük, vagy éppen elsivatagosodó kultúrtájakról, akkor joggal teszünk fel kérdéseket. Ma azt hallhatjuk, hogy amennyiben az átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius fok fölé emelkedik, akkor a körülöttünk lévő világ alapjaiban változik meg, sőt bizonyos mérték felett a teljes ökoszisztéma összeomlása prognosztizálható. Mit kezdjünk ilyen elméletekkel, különösen, ha az idézett bibliai rész van előttünk?
Nem szeretném unalomig ismételgetni azokat a megállapításokat, miszerint a globális felmelegedés egy természetes folyamat, amelyhez az emberi tevékenység csupán egy részt adott hozzá, igaz, nem a jó irányba. Arra sem szeretnék mélyebben kitérni, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára történik meg az emberiséggel, hogy környezete éghajlata megváltozik és ő ahhoz alkalmazkodni kényszerül. Minderre természetesen van ellenérv is. Ami bizonyos, hogy mi emberek bűnös hajlamunknál fogva nemcsak Istent hagytuk el, de lemondtunk arról a felelősségről és feladatról is, amelyet Isten a teremtéskor ránk bízott a teremtett világgal kapcsolatban. Ez a bűnös természet, amelyből gyilkosságok és egyéb vétkek fakadnak, juttatott el minket ebbe az állapotba, a hatalomvágy, a bírásvágy, a tékozlás, és a „soha nem elég” buzdulása által. Isten azonban nem ember, aki visszavonja adott szavát! A fenti ígéret tehát a miénk és utódainké is. Nem hiszem hát, hogy egy napon összeomlik a földi ökoszisztéma, és a föld oly lakhatatlan lesz, hogy megmaradni rajta az öngyilkosággal lesz határos. De hiszem, hogy lesznek ilyen részei a világnak! Nem hiszem, hogy megtagadjuk majd mindazt, amit az Úr írt a szívünkbe, hogy ne lopj, ne ölj, ne paráználkodj, de hiszem, hogy lesznek olyan társadalmi változások, amelyek nagyon komoly kihívást jelentenek majd a keresztyéneknek.
Régebben azt hallottuk, hogy gondolkodjunk globálisan és cselekedjünk lokálisan. Elkezdtük, de most azt mondják, már nem elegendő az egyénektől az egyéni felelősségvállalás. Több kell! De mit tehetünk egyénként többet, mint amit egyénként megtehetünk? Lehetséges, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy bűnösnek kell éreznünk magunkat? Félreértés ne essék, bűnösök vagyunk sok mindenben, alapvetően az Istentől való elszakadásunkban, de a teremtett világ sanyarúsorsában is komoly felelősség terhel bennünket. De ne vállaljunk felelősséget, és ne kelljen vállalnunk olyanért, amelyre nincs ráhatásunk, vagy amelyben éppen igyekszünk tenni, ha még oly gyatra is igyekezetünk. Keresztyénként tudjuk, ki a mi vádlónk, de azt is tudjuk, hogy minden bűn eltöröltetett a kereszten és a keresztért.
Klímaválság van, és igen, közeli jeleit érezzük egy klímakatasztrófának, természetesen történelmi léptékkel közelinek. De a klímaszorongás, a klímahiszti vagy egyéb pejoratív, de a jelenséget jól leíró szavak mögött a Vádoló, a Szétdobáló, a Hazugság Atyja áll.
Isten az emberi történelem eddigi legnagyobb katasztrófáját szemlélve azt mondja, hogy „nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem” és azt ígéri, hogy „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.” Ez a mi reménységünk és bátorságunk alapja, az ígéret, hogy az Ő kezében vagyunk.
Emeljük fel a fejünket és tekintsünk Atyánkra, aki csodálatos otthont teremtett nekünk, és aki folytonosan munkálkodva, ma is a legjobbat adja gyermekeinek! De emeljük fel a kezünket, fogjuk meg, amit kell, és cselekedjünk annak a küldetésnek megfelelően, amelyet tőle kaptunk: őrizzétek és védjétek!
"És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó." (1Móz. 1,31)
Naponta döbbenhetük rá az Isten által jónak teremtett világ környezeti válságára. Keressük a megoldásokat és ebben a keresztény ember felelősségét. Megtalálhatjuk: "Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt." (1Móz. 2,15)
Alapítványunk kötelességének érzi, hogy a keresztényi felelősség alapján, lehetőségéhez mérten tegyen a teremtett világ védelméért. Ennek érdekében kidolgozta a Teremtésvédelmi Akciótervet, amely reményeink szerint az első lépések során zsinórmértékül tud szolgálni az átfogó teremtésvédelmi cselekvéshez. Alábbiakban közreadjuk az Akcióterv vázlatát:
Teremtésvédelmi Akcióterv - vázlat
1.A szén-dioxid kibocsátás csökkentése
Alapítványunk kötelességének érzi, hogy a keresztényi felelősség alapján, lehetőségéhez mérten tegyen a teremtett világ védelméért. Ennek érdekében kidolgozta a Teremtésvédelmi Akciótervet, amely reményeink szerint az első lépések során zsinórmértékül tud szolgálni az átfogó teremtésvédelmi cselekvéshez. Alábbiakban közreadjuk az Akcióterv vázlatát:
Teremtésvédelmi Akcióterv - vázlat
1.A szén-dioxid kibocsátás csökkentése
- Távolságadó bevezetése, amelynek bevétele kontinensenként egy-egy Alapba gyűlne, amelyet helyi humanitárius, fejlesztési és környezetvédelmi projektekre lehetne felhasználni (pl. a Hungary Helps Program keretében)
- A kiváló magyar csapvíz marketingjének megteremtése, népszerűsítő kampányok folytatása
- Szigorúbb élelmiszer-biztonsági ellenőrzés a trópusi gyümölcsök tekintetében (ne kerülhessen DDT-s banán a magyar asztalokra)
2. Oxigéntermelés fokozása
- Fásítás fokozása - A településeken belüli újonnan kialakításra kerülő utak mellett kötelezően fasorok és járdák létrehozása
- Díszfák helyett gyümölcsfák telepítése közterületeken a helyi önkormányzatok ösztönzésével, helyben termő, friss és ingyenes gyümölcs a helyi lakosok számára
- Környezetvédelmi start-up-ok támogatása
3. Pazarló fogyasztás megszüntetése
- Élelmiszermentés (éttermek és élelmiszerboltok ételmaradékának ésszerű felhasználása karitatív szervezetek bevonásával)
- Megyei adománybolti hálózat elsősorban megmaradt építőanyagok és használt bútorok hasznosítására (az építőipar intenzitását használva, szociális célokat is szolgálva)
- Társasházi közös közmű-elszámolások megszüntetése (kötelezően kialakítani a lakásonkénti fogyasztásmérőket)
Az első lépések ezek, tudjuk jól. Az észrevételeket, javaslatokat, kiegészítéseket a petreczalapitvany@gmail.com címen várja Solt Éva Vilma környezetgazdálkodási szakértő, az alapítvány teremtésvédelmi felelőse.
Partnerünk: https://www.csucstamadas.hu/
Partnerünk: https://www.csucstamadas.hu/